2015. augusztus 15., szombat

Tizedik fejezet - Idióta Én

/Luke Hemmings/

Megérkezünk a bálterembe a srácokkal, akiken szintén álarc van. Nehéz lesz megtalálni egymást a tömegben, ha kell valami, de hál' Istennek van telefon.
Mikor beérünk, mindegyikünk szétszéled, és lerohan egy olyan lányt, akinek nincsen partnere. Találok is egyet, csodálatos rózsaszínben pompázik, az álarca sem különbözik a ruhájától. 
- Szabad? - nyújtom felé a kezem mosolyogva, mire kacarászva elfogadja.
A táncparkett felé húzom, Ő pedig beljebb, és beljebb tol minket, a terem közepére. Nem igazán szeretem, ha én vagyok a középpontban, de talán ma este kivételt teszek.
Szemeimmel Brynnt keresem, és legbelül reménykedem, hogy talán ma Ő is itt van. Nem, a lány, akivel táncolok nem Brynn. Hogy honnan tudom? Szőke haja van, úgyhogy biztosan nem Ő az, hacsak nem parókát húzott.
Pár forgás után váltok partnert: mikor az egyik forgás van, akkor egy másik embert kapok magam mellé. Mindenki így csinálja, és így jobb is a hangulat.
Fél hét van, és mindenki táncol. Vagyis majdnem mindenki. Lemegyek a táncparkettről szusszanni, és a puncsos asztalhoz sétálok, hogy megkóstoljam. Megállok, töltök a poharamba, mikor valaki megáll mellettem. Világoskék ruhát visel, ugyanolyan színű álarccal. Sötét haján megcsillannak a fények, barna szemei pedig a puncsot vizsgálják.
- Elfáradtál? - kérdezi tőlem, miközben még mindig az édességet nézi.
- Csak puncsra vágytam - rántom meg a vállaimat. - Nincs kedved táncolni, miután megittuk?
- Szívesen.
Két perc alatt lezavarom az ivást. Nem akarom megváratni, és egyébként sem tartott olyan sokáig, hogy várni kelljen. Mikor Ő is végez, felé nyújtom a kezem és ugyanúgy teszek, mint az előző partnereimmel.
A terem közepén táncolunk a számra. Igaz, megszoktam, hogy soha nem hallgatok ilyet, de azért táncolni tudok rá. Legalábbis nagyon remélem.
- Csodálatosan nézel ki - suttogom a lánynak a leheletnyi fényben, amit a táncparkett kap.
- Köszönöm.
Nagyon ismerős. Nem tudom honnan, de valamiért úgy érzem, mintha már évek, évtizedek óta ismerném. Pedig... Nem valószínű.
- Hogy hívnak? - kérdezem hirtelen. 
- Miért érdekel? - húzza fel egyik szemöldökét, amiből azonnal rájövök.
- Vedd úgy, hogy nem kérdeztem semmit... Brynn.
- Ki vagy Te? - elengedi a kezem, de utána kapok és tovább táncolunk.
- Reméltem, hogy ma együtt táncolunk - mosolyodok el.
- Luke? - kérdezi.

Amikor kimondja a nevem, mindig valamiféle bizsergés fog el, de nem tudom megmondani, hogy mi ez, mert még sosem éreztem ilyet. Legalábbis nem hosszútávon.
- Állok szolgálatodra - hajolok meg előtte, aztán folytatom a táncot.
- Honnan tudtad, hogy itt leszek?
- Reméltem - kacagok, mire elmosolyodik. - Komolyan gondoltam.
- Mit?
- Hogy csodálatosan nézel ki.
- Én pedig a választ. Egyébként nem az én érdemem. Az egyik lány választotta ki a ruhát, és az álarcot azzal a céllal, hogy majd ebben leveszlek a lábadról - neveti el magát.
- Hát, mit ne mondjak? Sikerült.
- Gondoltam - kacér mosoly bújik meg a szája sarkában.
- Bemutatlak a barátaimnak, rendben?
- Láttak már. Egyébként sem hiszem, hogy jó ötlet.
- Miért? 
Nem tudom. Én tisztán emlékszem Norine- ra, de Ash megesküdött rá, hogy az előttem álló lány tisztára Ő. Pedig szerintem nem. Akkor majd meglátjuk.
- Egyszerűen nem. Nem vagyok társalgós típus.
- Hát igen, volt hozzá szerencsém - nézek rá somolyogva.
- Ugye nem arról a múltkori éjszakáról beszélsz?
- Nem, az utána következő reggelről - nevetek.
- Öö... - nem tud megszólalni.
- Ne aggódj, nem történt semmi.
Na most már igazán nem tudja mit szóljon, így csak csendben táncolunk tovább. Viszont ahogy sejtettem, megtöri ezt.
- Nem fordul elő többet.
- Az olyan reggel? - kérdezem.
- Nem. Az olyan éjszaka - néz a szemembe, aztán elszakítja magát tőlem, és elszalad ki az épületből.
Gondolkozom, hogy menjek- e utána, aztán végül csak sikerül magamra erőltetni egy kis modort, úgyhogy utána megyek.
Kicsit fülledt a levegő, bár ez itt, Ausztráliában nem meglepő. A szemeimmel keresem a lányt, akinek most bent kéne táncolnia - velem.
Idegeskedek, hogy miért kellett felhoznom a témát, igazán megtarthattam volna magamnak, hisz' tényleg semmi értelme nem volt annak, hogy elmondjam.

Hi guys!
Mit szóltok az új designhoz? Egy kicsit unalmasnak találtam az előbbit, így gondoltam, újítok. Egy drága bloggerina bejegyzése (nevén Szimy) segített változtatni rajta, és jobban tetszik, mint az előző. Na igen, a következő kérdésem: mennyire tetszett a fejezet? Mit szóltok hozzá? Szerintetek hová ment Brynn? Ó, és mit gondoltok, hogy fog elsülni a következő találkozásuk Luke- kal? :) Kérlek drágáim, kommenteljetek! :) Hatalmas ölelés, Brynn